Miskolciak vagyunk. Itt élünk, ide járnak óvodába, iskolába a gyerekeink, az unokáink, itt dolgozunk, és ide jövünk haza. Bárhol járunk a világban, nekünk ez az otthonunk. A város, amelyhez ezernyi érzés, élmény, gondolat és barát köt.
Éljük a mindennapi életünket, járunk-kelünk a városban, beszélgetünk. És közben egyre gyakrabban jön a felismerés: valami nincs rendben! Nem érezzük jól magunkat, amikor a piszkos utcákat, az elhanyagolt Széchenyi utcai kapualjakat, a Virágóra környékének sivárságát látjuk. Hiányoznak az Avasi Templom előtti fák, a Virágóra rózsái. Évek óta fáj az Avas Szálló állapota és szégyenkezve megyünk vendégségbe érkező barátainkért a Tiszai Pályaudvarra. Nem értjük, miért vágják ki tucatjával a fáinkat, miközben fuldoklik a város a szálló porban.
Bárhol járunk a világban, amikor hazatérünk, szomorúan törnek fel a kérdések bennünk: Vajon mi az oka, hogy nem igazán érezzük jól magunkat a városunkban? A fiatalok miért menekülnek innen? Mi az oka, hogy elhanyagoltnak, gazdátlannak, sokszor sivárnak tűnik az élettér szeretett városunkban?
Hosszú időt töltöttünk beszélgetésekkel, közös gondolkozással. Kérdéseket vetettünk fel, terveket készítettünk, sokféleképp próbáltunk változtatni. Javaslatainkat meg sem hallották, kérdéseinkre az Önkormányzatnál érdemi választ nem kaptunk. Rájöttünk, ha valódi, átütő változást akarunk, ahhoz először nekünk kell megváltoznunk. Nem elég vágyakozni a jóra, tennünk is kell érte!
Felismertük, hogy a saját életünk irányítását nekünk kell a kezünkbe vennünk. A Miskolcon élő emberekkel együtt kell cselekednünk ahhoz, hogy jobbá formálhassuk az életünket a Szinva Városában, Miskolcon.
Ezért alakítottuk meg az egyesületünket. Sokfélék vagyunk. Nők és férfiak, több korosztályból, változatos foglalkozásokkal, rendkívül széles érdeklődési körrel. Egyetlen közös van bennünk: Miskolc feltétlen szeretete. Így lettünk mi a Függetlenek SZIVE!
